LNCHD

A fvrosi hidak kzl kort s hrnevt tekintve is els a Lnchd. A Duna teljes szakasznak is msodik lland hdja! Szchenyi Istvn kezdemnyezsre 1839-1849 kztt W. Th. Clark tervei alapjn Adam Clark ptette.
ntttvas dszei, nyugodt mltsgot s egyenslyt sugrz szerkezete a legszebb ipari memlkeknek kijr helyre emeli Eurpban. A kt hdf oroszlnszobrai, Marschalk Jnos munki, 1852-ben kszltek. Szerencssen tlltk a II. vilghbor rombolst. Vilgcsoda volt a maga idejben, prjt csak Londonban tallhattk - mint ahogy a terv is angol. Az els pest-budai lland hd hossz partszakaszok kztt teremtett kapcsolatot. A legkzelebbi ilyen ptmny akkor csak Bcsben volt.
Hdtrtnet
A hd jelentsge gazdasgi s orszgszervezsi szempontbl is risi volt: a Duna magyarorszgi szakaszn az 1800-as vek elejn mg nem llt lland hd. Megptst grf Szchenyi Istvnkezdemnyezte 1839-ben. A Lnchd alapkvt 1842 augusztusban helyeztk el a Duna medrben, s ht esztendvel ksbb, 1849-ben adtk t a forgalomnak.
Mindezek miatt a Lnchd nemzeti jelkp: a haladsnak, a nemzeti bredsnek, Kelet s Nyugat sszekapcsoldsnak jelkpe, amit a pestiek nemcsak tisztelnek, de szeretnek is. Ennek a szeretetnek a megnyilvnulsa az immr hagyomnyoss vl szletsnapi nnepsg, amit elszr 1999-ben, valban a hd avatsnak 150 ves vforduljn rendeztek meg.
A hd a Clark dm trrl, teht a 0 kilomterk s az Alagt terrl indul Budn, Pesten pedig az impozns Gresham-palota eltt juthatunk fel r.
LNCHD, BUDAPEST - NVJEGY
Telepls:
Budapest, I. kerlet
Cm:
1013 Budapest, I. kerlet
Megkzelts:
GPS koordintk: 47.498743 / 19.04247
|