Az �lland�sul� barb�r t�mad�sok miatt a r�maiak a Duna t�ls� partj�n is er�d�t �p�tettek, s �gy Pest alapjait is megvetett�k. A k�l�nb�z� barb�r n�pcsoportok fegyveres bet�r�sei miatt a birodalom e keleti hat�rvonal�t gyakran l�togatt�k a cs�sz�rok. Hadrianus (Kr. u. 117.), Diocletianus (298 k.), I. Valentinianus (374-375.) Aquincumb�l ir�ny�totta hadm�veleteit.

A IV. sz�zad k�zep�t�l er�s�d� g�t-hun-al�n bet�r�seket azonban a gyeng�l�, majd sz�tes� r�mai birodalom katonai ereje nem volt k�pes visszaverni.

A legenda szerint Aquincum - a mai �buda, azaz a r�gebbi Buda - a hun vez�r, Attila b�tyj�r�l, Bud�r�l (Bleda) kapta nev�t. A val�s�g azonban az, hogy Attila sz�khelye feltehet�en a romaniz�lt lakoss�gt�l elhagyott romv�ros mellett lehetett. A hun birodalom sz�tes�se ut�n �jabb n�pcsoportok hull�mzottak kereszt�l Pannoni�n, majd az avarok �p�tett�k ki �llamukat, Nagy K�roly frank birodalma elleni sz�v�s harc k�zepette. Magyar t�rzsek harcosai el�sz�r a 880-as �vekben �rkeztek e t�jra, hol a morva fejedelem sz�vets�geseik�nt harcoltak a frankok ellen, hol a frankokat seg�tett�k gy�zelemre Szvatopluk morva fejedelem ellen�ben.

http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=tortenelem