Az llamalapts
A dunai tkelhely jelentsge a X. szzadtl folyamatosan ntt, s szomor nevezetessge, hogy a pesti oldalrl a tlpartra igyekv Gellrt pspkt - az llamalapt I. (Szent) Istvn finak, Imre hercegnek neveljt - itt fogtk el lzad pogny magyarok, s a Kelenfldi hegyrl - a mai Gellrthegyrl - tasztottk a mlybe.
buda a keresztnysg felvetle utn az a kzpkori vros, mely a kirlyok tartzkodsi helye lett. A krnikk khzakrl szlnak, thlzata rmai kori rksg; tudunk piacrl, arrl, hogy III. Bla kirly karcsonyt nnepelt falai kztt, s hogy 1223-ban tuzvsz puszttott a vrosban. A 13. szzad folyamn kirlyi vr plt a terletn. Buda terletn sztszrtan fldesri teleplsek, egyhzi birtokok, kirlyi szolgl npek falvai alakultak ki. A lakossg itt elssorban szlmuvelsbl s bortermelsbl lt, - s ez is rmai kori rksge volt e tjnak.
Pestnek a X. szzadban szlv-bolgr, valamint muzulmn keresked lakosai voltak. Nevnek eredett is szlv-bolgr szban - kemence - vlik felfedezni. A XII. szzadtl pedig mr fallal krlvett virgz, gazdag nmet kereskedvros. Kivltsglevelt 1230-ban kapta az uralkodtl, II. Endrtl.
http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=tortenelem
|