A tat�r sereg el�sz�r Pest v�ros�t, majd 1241/1242 tel�n a befagyott Dun�n �tkelve, �bud�t perzselte fel. A lakoss�g vagy elmenek�lt vagy elpusztult. A tat�rok t�voz�sa ut�n, a m�lt�n m�sodik honalap�t�nak nevezett IV. B�la 1244-ben meg�j�totta a pesti hospesek �rumeg�ll�t� jogot is tartalmaz� v�rosi kiv�lts�gait, majd - egy �jabb tat�r t�mad�s h�r�re - elrendelte, hogy a budai v�rhegyen k�b�l v�rat �p�tsenek. Az itt megteleped�knek Pest v�ros 1244-es kiv�lts�glevel�t adom�nyozta. P�r �vtized m�lva m�r mind a magyar mind a n�met lakoss�g saj�t templommal rendelkezett. A Duna k�zep�n fekv� Nyulak-sziget�n - a mai Margitszigeten - a domokos rendi ap�cakolostorban a kir�ly l�nya, Margit lelt otthonra.
Az �rp�d-h�zi kir�lyok egyre gyakrabban a Pest melleti R�kos mez�re h�vt�k �ssze az orsz�ggyul�st - �s tartott�k Bud�n udvarukat. A v�ros kir�lyi esk�v�k, nagy�ri visz�lyok sz�ntere, de polg�rai maguk is politiz�ltak: III. Andr�s hal�la ut�n Buda a p�pa jel�ltj�vel, az Anjou-h�zbeli K�roly R�berttel szemben Vencel cseh tr�n�r�k�st t�mogatta. Mid�n az orsz�gban tart�zkod� p�pai leg�tus ez�rt egyh�zi tilalom al� helyezte a v�rost, v�laszul a polg�rok megb�z�s�ra Lajos, budai pap, a p�p�t k�z�s�tette ki. A koron�t v�g�l m�giscsak K�roly R�bert nyerte el, akit e zavaros id�kben n�gyszer koron�ztak meg, harmadszor �ppen Bud�n. A budaiak teh�t megb�k�ltek kir�lyukkal, akinek fia, (I.) Nagy Lajos m�r �lland� sz�khely�l v�lasztotta a v�rost, anyja, K�roly R�bert �zvegye, pedig a szomsz�dos �bud�t, ahol ap�cakolostort is alap�tott. Ett�l kezdve �buda, a t�r�k h�d�t�sig, a mindenkori kir�lyn�k v�rosa lett.

http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=tortenelem