A k�z�pkori Magyarorsz�gon ezut�n az elnyerhet� v�rosi kiv�lts�gok legmagasabb fok�t jelentette az uralkod�k �ltal m�s v�rosoknak adom�nyozott "budai jog".

A Duna t�ls� partj�n fekv� Pest igen lassan heverte ki a tat�rj�r�s okozta puszt�t�st. A XV. sz�zad els� fel�ben nyerte csak vissza szabad b�r�- �s tan�csv�laszt�si jog�t, mert addig Bud�r�l kapott b�r�t �s tan�cstagokat. Lak�i els�sorban �llat- �s borkereskedelemmel foglalkoztak.

A k�t v�ros a k�z�pkorban M�ty�s uralkod�sa alatt �rte el f�nypontj�t. Zsigmond, majd M�ty�s kir�ly uralkod�sa alatt ki�p�lt a kir�lyi palota, s az udvar - k�l�n�sen M�ty�s humanista udvara - Bud�ra vonzotta az �rtelmis�gieket - vil�giakat �s egyh�ziakat egyar�nt. A budai domonkos rend f�iskol�ja az � idej�ben p�ld�ul egyetemi jelleggel b�rt, s a v�rosban muk�d�tt mintegy t�z �vig az els� magyarorsz�gi nyomda, Hess Andr�s nyomd�ja. A v�rosnak a XV. sz�zad folyam�n mintegy 10-12 ezer lakosa volt. A n�met patr�ciusok mellett m�r a magyar polg�rok is belesz�l�st nyertek a v�ros �gyeinek int�z�s�be: a sz�zad k�zep�re el�rt�k ugyanis, hogy a sz�ztag� v�rosi nagytan�cs fele-fele ar�nyban magyar �s n�met polg�rokb�l �lljon; a nagytan�cs saj�t kebel�b�l 6-6 magyar �s n�met tan�cstagot v�lasszon; a b�r�t pedig �venk�nt felv�ltva a magyar, illetve a n�met polg�rok k�r�b�l kellett v�lasztani.

http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=tortenelem