Az �vatosan halad�, de fegyveres magyar hader�be t�bb� nem �tk�z� Szulejm�n szeptemberben �rkezett hadai �l�n az orsz�g sz�v�be, Bud�ra. A kir�lyi palot�t kiraboltatta, mind a k�t v�rost fel�gettette; a tuzben elhamvadtak a v�rosok kiv�lts�gleveleit, okleveleit �rz� lev�lt�rak. A t�r�k hadsereg azonban ekkor m�g kivonult az orsz�g f�v�ros�b�l, �m b�ke nem j�tt sem az orsz�gra, sem a porig s�jtott v�rosok lak�ira. P�rtharcok sz�nhelye lett a magyar kir�lyok sz�khelye: Habsburg Ferdin�nd �s az orsz�g leggazdagabb f�ura, Szapolyai J�nos vet�lkedtek a koron��rt �s a budai v�r birtokl�s��rt. Miel�tt a t�r�k hader� csellel v�gleg elfoglalta volna mag�nak a v�rat, a v�rosok is �s a v�r is megszenvedte mind Ferdin�nd, mind Szapolyai ostroml� hadait. Tal�n k�rp�tl�sul szolg�lhatott a budai polg�roknak, hogy h�s�g�k�rt a megkoron�zott J�nos kir�ly 1533-ban kollekt�v nemess�ggel aj�nd�kozta meg �ket.

1541. augusztus 29-�n - a moh�csi csata ut�n tizen�t �vvel - foglalta el a t�r�k sereg a budai v�rat. A szult�n Bud�t egy t�r�k tartom�ny - vil�jet - sz�khely�v� tette, �l�re pas�t �ll�tott, Pestre pedig egy 3000 f�s �rs�get rendelt ki. Ett�l kezdve Buda a t�r�k birodalom nyugati kulcs�nak, strat�giai fontoss�g� hely�nek sz�m�tott.

M�s kult�ra, m�s �letforma honosodott meg a k�t v�ros falai k�z�tt. A mohamed�n alattval�k hit�t Bud�n 12, Pesten n�gy mecset er�s�tette. A gy�r �s megturt kereszt�ny lakoss�g - melynek templomait egy kiv�tel�vel elvett�k - fizette az ad�t, v�gezte az ingyen munk�t, adta a k�telez� aj�nd�kot �s mindemellett betegs�g, j�rv�ny s�jtotta, szenvedett tuzv�szt�l, �rvizekt�l. Pest m�g egy ideig kereskedelmi k�zpontk�nt szolg�lt, de az orsz�g hadsz�nt�rr� v�ltoz�sa nem kedvezett e b�k�s foglalkoz�snak �s hamarosan jelent�ktelen kisv�ross� s�llyedt. Pusztul�s lett �rr� minden�tt a v�rosokban.

A k�z�pkori magyar v�rosi k�zigazgat�s csak l�tsz�lag maradt fenn �rintetlen�l. A budai �s a pesti b�r�k �s v�rosi esk�dtek muk�d�s�nek k�r�t ugyanis a t�r�k�k hat�rozt�k meg �s jel�lt�k ki. A magyar b�r� a t�r�k hatalom alkamazottja volt, a parancsok k�zvet�t�je a kereszt�ny magyar lakoss�g - a gyaurok - fel�. A t�r�k id�kben Pesten �s Bud�n jelent�s l�tsz�mban �ltek m�g r�cok, zsid�k, it�liaiak �s cig�nyok is.

A XVI. sz�zad k�zep�t�l Habsburg-uralkod�k, akik megkoron�zott magyar kir�lyok voltak, t�bbsz�r tettek - sikertelen - k�s�rletet Buda �s Pest visszafoglal�s�ra. A XVII. sz�zad v�g�n - miut�n a Habsburg-uralom al� tartoz� magyar orsz�gr�sz B�cs kapuja, amit a cs�sz�rv�ros 1683. �vi sikertelen ostroma is igazolt - a t�r�k uralom alatt s�nyl�d� ter�letek felszabad�t�sa elker�lhetetlen feladat lett. 1686-ban a felszabad�t� h�bor� megind�t�sa az eur�pai uralkod�k �sszefog�s�t, katon�it �s p�nz�t ig�nyelte, legfontosabb �llom�sa pedig Buda f�lszabad�t�sa volt. A h�rom h�napos ostromot Lotharingiai K�roly vezette. 1686. szeptember 2-�n a budai v�r felszabadult a 145 �ves t�r�k uralom al�l. Az �r: a v�r �s a v�ros teljes pusztul�sa. Egy lakhat� h�z sem maradt a bevett v�rhegy ter�let�n. A lakoss�g csaknem teljesen elpusztult, a t�l�l�k fogs�gba ker�ltek. Az utols� budai pasa - Arn�t Abdurraman - elesett a harcokban.

http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=tortenelem