Buda els� polg�rmester�nek Prenner Farkas Andr�snak cs�sz�ri kapit�nyi rangja azt jelezte, hogy a v�ros m�g katonai ir�ny�t�s alatt �ll. Pest �gyeit t�bb mint nyolcvan �vig b�r� int�zte - az els� Vatula J�nos - , polg�rmestert csak 1773-t�l v�lasztott a v�ros. Pest els� polg�rmestere Mosel J�zsef volt. A v�ros ir�ny�t�s�t a tan�cs mellett egy-egy - a j�m�d� polg�rok k�z�l kiker�l�, szuk - �.n. v�laszt�polg�ri test�let tartotta kez�ben. A v�rosvezet�s hat�sk�re azonban nemcsak a v�rosfalakon bel�li telep�l�sre terjedt ki, hanem az egyre terjed�, fejl�d� k�lv�rosokra is. Pest k�lv�rosai a XVIII-XIX. sz�zad folyam�n: a Belv�roson k�vul a Ter�zv�ros, a J�zsefv�ros, a Ferencv�ros, valamint az �j-, azaz a Lip�tv�ros. Bud�� a V�r mellett: a Tab�n (vagy R�cv�ros), a V�ziv�ros, a Krisztinav�ros, az Orsz�g�t �s �jlak.

A XVIII. sz�zad folyam�n a k�t v�ros lakoss�ga 20-24 ezer k�r�l mozgott, de �jabb sz�z �v m�lva Pest m�r 100 ezren fel�li l�leksz�mmal b�rt, m�g Buda lakosai 50 ezer f�t sz�ml�ltak. M�g a XVIII. sz�zad elej�n a Duna partj�n k�t kisv�ros ter�lt el, csek�ly n�pess�ggel, provinci�lis jelleggel, addig a XIX. sz�zadban az orsz�g f�ldrajzi k�zpontj�nak sz�m�t� Pest Magyarorsz�g kereskedelm�nek k�zpontj�v� v�lt. A k�t v�ros k�z�tt 1769 �ta �ll� haj�h�don k�zlekedtek a polg�rok a k�t orsz�gr�sz - az Alf�ld �s a Dun�nt�l - lakoss�g�val egy�tt.

Buda �s Pest az orsz�g k�zpontja Buda a XVIII. sz�zadra az orsz�g igazgat�si k�zpontja lett M�ria Ter�zia �s II. J�zsef int�zked�sei nyom�n. A kir�lyn� az �jj��p�ttetett kir�lyi v�rba helyezte el nagyszombati egyetemet, II. J�zsef pedig a Helytart�tan�csot �s a Magyar Kamar�t k�lt�ztette a v�rosba.

E sz�zadban alakult ki - �p�t�szetileg - Pest klasszicista st�lusa, m�g Bud�n t�ls�lyban voltak a barokk �p�letek. Saj�tos m�don a legf�bb v�rosrendez� er�t a term�szeti katasztr�f�k jelentett�k, �gy az 1838-as puszt�t� �rv�z, melynek rombol�sa ut�n az ujj��p�tett Pest elnyerte m�ig meghat�roz�an nagyv�rosias k�lsej�t. Mindk�t v�ros fejl�d�s�re j�t�konyan hatott a n�dori udvar jelenl�te, s J�zsef n�dor - k�l�n�sen Pestet �p�t� - tev�kenys�ge.

Buda szabad kir�lyi v�ros polg�rs�ga �s �buda mez�v�ros lakoss�ga a felszabad�t�s ut�n is sz�l�muvel�ssel �s bortermel�ssel foglalkozott els�sorban, m�g Pesten kereskedelemb�l �s iparb�l �ltek a polg�rok. A val�s�gos v�rosi jegyek pedig m�g sok�ig hi�nyoztak mind a k�t v�rosb�l: az utc�k k�vez�se, vil�g�t�sa, a tisztas�g, a k�zbiztons�g, m�g sok k�v�nnival�t hagyott maga ut�n.

A dinamikusan fejl�d� Pest a XIX. sz�zad k�zep�re az orsz�g elvitathatatlan k�zpontja lett. 1830. k�r�l l�that� volt, hogy Pest fejl�d�se feltart�ztathatatlan. Rohamosan n�tt a n�pess�g, meg�p�ltek a nagykereskedelem �s a p�nz k�zpontjai, palot�k, sz�llod�k n�ttek ki a f�ldb�l, �s felpezsd�lt a kultur�lis �let is. Sz�ks�g volt azonban egy olyan �tfog� programra, amely a moderniz�l�s �sszes ter�let�t mag�ba foglalta. Ezt a programot gr�f Sz�chenyi Istv�n hozta l�tre. Els� nagy tette a L�nch�d �p�t�s�nek kezdem�nyez�se volt. 1832-ben megalak�totta a Budapesti H�degyletet, �s megnyerte terv�nek J�zsef n�dort is. Az els� �lland� Duna-hidat v�g�l csak a levert szabads�gharc ut�n, 1849. november�ben adhatt�k �t a forgalomnak. A L�nch�don k�v�l m�g sz�mos budapesti �p�let, int�zm�ny l�trej�tte k�sz�nhet� Sz�chenyi Istv�nnak. Az � neve f�mjelzi a Magyar Tudom�nyos Akad�mia, a Nemzeti Sz�nh�z, az Alag�t meg�p�l�s�t, vagy a folyamszab�lyoz�s, a g�zhaj�z�s, vagy a l�versenyek elindul�s�t. A k�t v�ros �sszetartoz�s�nak �s egym�srautalts�g�nak els� megfogalmaz�ja is Sz�chenyi Istv�n volt, aki 1829-ben javasolta el�sz�r nyilv�nosan, hogy Pestnek �s Bud�nak Budapest n�ven egyes�lnie kell.

http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=tortenelem