Trtnete : Forradalom s szabadsgharc |
Forradalom s szabadsgharc
1848-ban a forradalom idejn Pest Magyarorszg kzpontja lett. Az 1848-ban szletett trvnyek kimondtk, hogy vente Pesten kell sszehvni az Orszggylst, s Buda-Pesten lesz a magyar kormny szkhelye is. Pesten sszpontosult a fggetlensgi mozgalom is: ott alakult meg a szabadsgharc vezetsre a Honvdelmi Bizottmny, s Kossuth Lajos is ott kezdte el toborozni a honvdsereget.
sszesen kt hnapig volt Pest s Buda a szabadsgharc vezetsnek a kezn. 1849. jnius 24-n Szemere Bertalan miniszterelnk rendeletet adott ki Pest, Buda s buda egyestsrl. Ekkorra azonban a csszri csapatok mr Pest fel nyomultak. A pesti polgrok kzl tbb mint harmincezren elmenekltek, s jlius 8-n Kossuth s a magyar kormny is eltvozott Pestrl. 1849. jlius 19-n Haynau tborszernagy, Magyarorszg katonai parancsnoka kiltvnyban hirdette ki a rendkvli llapotot. A katonai parancsnoksg pedig hozzltott Pest-Buda erdtmnny val kiptshez. Ekkor kszlt el a Gellrt-hegyen a Citadella s megerstettk a Budai vr tmfalait is.
http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=tortenelem
|