A v�ros els� f�polg�rmestere R�th K�roly lett, polg�rmesterr� pedig Kammermayer K�rolyt v�lasztott�k. Ebben az id�ben ker�lt a v�ros fejleszt�s�t ir�ny�t� F�v�rosi K�zmunk�k Tan�cs�nak �l�re b�r� Podmaniczky Frigyes. Vezet�se alatt a tan�cs olyan programot hozott l�tre, amely fel�lelte a Duna budapesti szakasz�nak szab�lyoz�s�t, rakpartok, k�zrakt�rak, hidak, bulv�rok, egy k�zponti p�lyaudvar �s egy vas�ti h�d �p�t�s�t, valamint a f�bb �tvonalak szab�lyoz�s�t. A v�rosrendez�sre 1870-ben �rtak ki p�ly�zatot, amit Lechner Lajos �p�t�sz nyert meg. Ot a f�v�ros k�z�p�t�si igazgat�j�nak nevezt�k ki.

Ett�l kezdve �lland� �p�tkez�si ter�lett� v�lt a v�ros. Nekifogtak a pesti utc�k t�meges kisz�les�t�s�nek, meghosszabb�t�s�nak, rendez�s�nek. 1871-ben elkezdt�k �p�teni az Andr�ssy utat, �s m�g ugyanebben az �vben t�rv�ny sz�letett a Nagyk�r�t �p�t�s�r�l. Elk�sz�lt a m�sodik Duna-h�d, a Margit-h�d is.

A kiegyez�s ut�n indult meg a t�megk�zleked�s ki�p�t�se is. A K�lvin t�r �s �jpest, valamint a L�nch�d �s �buda k�z�tt s�nen k�zleked� kocsik sz�ll�tott�k az utasokat. 1887-ben pedig forgalomba �ll�tott�k a mai villamos �s�t a Nagyk�r�ton. 1870-ben megindult a V�rhegyre a Sikl�, n�gy �vvel k�s�bb pedig a Szabads�g-hegyre a Fogaskerek�. Az 1880-as �vek m�sodik fel�ben ki�p�lt a Cinkota �s Soroks�r k�z�tti, valamint szentendrei H�V. A korszak m�sik k�t v�vm�nya a t�virda �s a telefon. 1874-ben ny�lt meg a K�zponti T�virda, �t �vvel k�s�bb pedig megkezd�d�tt a telefonh�l�zat ki�p�t�se. A v�rosban megjelent a sajt�, mint int�zm�ny. Fel�p�lt a J�zsef k�r�t sark�n a Budapesti H�rlap �js�gpalot�ja, ami egy �p�letben egyes�tette a szerkeszt�s�get, a kiad�t �s a nyomd�t. Sorra ny�ltak a polg�ri l�t fontos helysz�nei a k�v�h�zak �s mulat�k: a New York k�v�h�z, a Centr�l, a Jap�n K�v�h�z, vagy a Somossy Orfeum. 1884-ben pedig elk�sz�lt az Ybl Mikl�s tervezte Operah�z is.

http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=tortenelem