Az els� vil�gh�bor� szenved�seire a f�v�ros n�pe 1918-ban az �szir�zs�s forradalommal v�laszolt, 1919. m�rcius�t�l pedig a n�gy h�napig tart� prolet�rdiktat�ra hagyott m�ly nyomot polg�rainak �let�n �s vil�gn�zet�n. A trianoni hat�rokkal megkisebbedett orsz�g f�v�ros�nak politikai s�lya �s szerepe m�g tov�bb n�vekedett, j�llehet a f�v�ros �s a korm�ny kapcsolat�ra a "b�n�s v�ros" koncepci� nyomta r� b�lyeg�t, s ut�bbi �gy pr�b�lta cs�kkenteni Budapest s�ly�t az orsz�g �let�ben, hogy t�rv�ny �ltal korl�tozta bels� �nkorm�nyzat�t (1930:XVIII.; 1934:XII. tc.). Minden adminisztart�v korl�toz�s ellen�re azonban a f�v�ros rendelkezett saj�t vagyona felett, �n�ll� gazd�lkod�st folytatott, a v�rosi ad�k bizonyos h�nyad�val sz�molhatott bev�telei k�z�tt - s vezet�i igyekeztek a vil�gv�rosi szerepk�rnek megfelelni. A f�v�ros k�r�l kialakult egy agglomer�ci�s gy�r�, melynek falvai, k�zs�gei ezer sz�llal k�t�dtek a f�v�roshoz. Nagy-Budapest l�trehoz�s�ra azonban a 2. vil�gh�bor� el�tti v�rosaty�k nem v�llalkoztak.

A jelent�sen megcsonk�tott auton�mia birtok�ban a v�rosvezet�s cselekv�sk�ptelennek bizonyult az 1940-es �vek esem�nyeivel szemben, tehetetlen�l szenvedte el a nyilas r�muralmat, lakoss�ga egy r�sz�nek elhurcol�s�t - s v�g�l egy esztelen h�bor� puszt�t�s�t, amelynek eredm�nyek�ppen Budapest az egyik legt�bbet szenvedett, legink�bb lebomb�zott, elpuszt�tott v�rosa lett Eur�p�nak.

http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=tortenelem