1945-ben az orsz�ggal egy�tt romokban hever� f�v�ros ism�t az orsz�gos politika sz�ntere lett els�sorban. Az �jj��p�t�s heroikus munk�j�ra, az �let �jraind�t�s�ra a f�v�rosban a Budapesti Nemzeti Bizotts�g v�llalkozott. A Bizotts�g azonban nem v�lhatott a t�bbp�rti v�rospolitika demokratikus f�rum�v�. Az 1948-ban hatalomra ker�lt Magyar Dolgoz�k P�rtja �ltal 1950-ben bevezetett szovjet tipus� tan�csrendszer ugyanis a demokratikus fejl�d�s hagyom�nyaival val� v�gleges szak�t�st jelentette. A centraliz�lt vezet�s semmif�le helyi - t�rt�neti - �rdek �rv�nyes�l�s�nek nem adott lehet�s�get. B�r a f�v�rosban �lt az orsz�g lakoss�g�nak egy�t�de, az ipari termel�s 60 %-a innen ker�lt ki, s a tudom�nyos �let k�pvisel�inek 80 %-a a f�v�rost v�lasztotta lakhely�l, Budapest csup�n a 20. megye volt az orsz�g 19 megy�je mellett. Az egyes�t�skor l�trehozott 10 ker�let 1930-ban 14-re b�v�lt, s most 1950-ben, a peremv�rosok �s k�zs�gek bevon�s�val - azaz Nagy-Budapest l�trehoz�s�val - 22-re n�tt.