Napjaink
Budapest jjptse, modern vilgvross fejlesztse egy hatrozott elkpzels szerint tz ve tretlenl halad. Azta j hd plt a Dunn, megjult az Andrssy t, a Nagykrt a budai s a pesti oldalon is, s az ezredfordulra a Hungria krutat is feljtjk. A kls negyedek ipartelepei megszntek, helykn bevsrlkzpontok emelkedtek. A fvrost egykor elcsft foghjtelkeken pedig irodahzak s bankok pltek. A fvros tmogatsi rendszert hozott ltre az rtkes lakpletek rekonstrukcijra, s egyre fontosabb lett a memlkvdelem is. Az jjszletsi hullm nem kerli el a sznhzakat, frdket, mzeumokat, knyvtrakat, parkokat, utakat, felljrkat, kzlekedsi eszkzket, valamint az egszsggyi s szocilis intzmnyeket sem.
Kevsb ltvnyos eredmny ugyan, de az infrastruktra fejlesztsre is sok gondot fordtott a fvros. Kt szennyvztisztt telep, egy fgyjtcsatorna s egy temeltelep kszlt el az elmlt tz vben. Megnylt a Pusztazmori Hulladklerak s kzszolgltatsi szerzdssel rendezett formban zajlik a szennyvz elszlltsa is. Az tfeljtsokkal prhuzamosan sorra cserlik az tburkolat alatt fut elregedett vezetkeket, csveket. Budapest pezsg nagyvross alakult ismt. Trtnelmi kvhzak nylnak meg jra, vagy szplnek meg, galrik, alternatv sznjtszhelyek alakulnak, s egymst kvetik a kulturlis fesztivlok is.
A vros jra mlt kzpontja lett az orszgnak, s Eurphoz val csatlakozsunkkal knnyen a rgi kzpontjv is vlhat.
http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=tortenele
|